Sziasztok!

Már jó régen nem írtam :)Mert így hogy nemsokára megyek haza, már megszerettem itt lenni....jellemző. Na mindegy :)

Hétvégén voltam Manchesterben, és egy kis angliai városban, Matlockban. Szombaton reggel 7kor keltunk, és elindultunk a városban autó kölcsönzőt keresni...kicsit hirtelen jött a döntés (péntek este...), hogy béreljünk autót és menjünk azzal kirándulni:) Ezért hát korán keltünk, elindultunk, végig rohantuk a várost, de sajnos nem tudtunk már autót szerezni, mert aznapra már le voltak foglalva:( Ezt nagyon nagyon sajnálom, mert kifejezetten szerettem volna jobbkormányos autót vezetni, és sajnos nem jött össze, és úgy néz ki már nem is fog, mert valószínüleg hétfőn megyünk haza (bár ezt igy 6 nappal előre se tudjuk biztosan...). 1 óra kovájgás után visszatértünk a hotelbe, és megreggeliztünk, majd felszálltunk a vonatra, és elindultunk Manchesterbe. A vonat átszállásos volt, és Sheffieldben kellett changelni:) (Ha a Mimi nem sértődött volna vérig találkozhattunk volna, de mivel nem tudtam elérni sehogy....ezért Angliában egy városban voltunk és ő még csak nem is tudott erről....de ennyit erről:) aki érti az érti.) Majd felszálltunk egy másik vonatra és irány a cél:) Egyik vonaton se tudtunk ülni, szóval ilyen szempontból semmivel se jobb mint az otthoni vonatok. Kicsit modernebbek de nem ilyen szájleejtősen. Azért is volt különösen jó, hogy nem volt ülőhely a vonaton mert előző este olyan 5-6 órát aludtunk, és hát persze hulla fáradtak voltunk, de én csinaltam helyet a csomagos pulton magamnak, így elég kényelmesen utaztam:)

Megérkeztünk és zsufolásig tele voltak az utcák emberekkel az állomás közelében...az a környék baromi lepukkant és szinte csak színesbörű egyénekkel volt tele. Az elso 1-2 óra lemezboltok keresgélésével telt, mert a munkatársam szeretett volna pár száz fontot lemezekre költeni...:) de végül sikerült neki....:) Az a környék nagyon lehangoló és koszos, piszkos volt. Akkor nem gondoltam mennyi mindent fogok még aznap látni :)

Volt egy kis park, de nagyon pici  és ott voltak ilyen kis sátrak ahol meseszép dolgokat árultak. Ékszeresdobozkának tűnő, gyönyörűen feldíszitett muffinokat, frissen sült husikat, sajt hegyeket, csoki és édesség különlegességeket, és a legfontosabb, ahol végül énis vásároltam....egy csupa különleges olajbocsgyó, töltött paprika, töltött szölő levél, és fokhagyma és mindenféle finomságos pult volt...nem hittem a szememnek. A munkatáram sem...mivel előtte vett a burger kingben hamburgert...háhááhá:) Vettem sajt krémmel töltött mini paprikát, oljabogyót ami csipős paprikával volt töltve, szárított paradicsomot és leültünk a parkban falatozgatni. Jajj nagyon jó volt:) végig sütött a nap. Amugy mióta kinn vagyok végig sütöget nap, néha beborul de az esernyőmet még nem vettem elő...

Na ezután elindultunk egy oriás térképpel a kezünkben várost nézni. Volt egy sima sétáló utca ami zsufolásig volt emberekkel, valószínű 90% turista és a maradék 10% az árusokból állt:) olyan volt mint a Váci utca, semmi különös. Tovább mentünk, ahol egy újabb Angol „folyónak” nevezett pici patakocskába futottunk. Annak a mentén sétálgattunk, majd elindultunk az Industrial museumba...na ez egy hosszú séta volt, de útközben megláttam egy csodás épületet amiről nem tudtam levenni a szemem...egyszerűen a vonzás törvénye hatott rám...vhogy éreztem hogy ez az épület fontos nekem...és nem bírtam elfogadni a gondolatot, hogy nem deríthetem ki mi az...így hát addig nyüstöltem a fiúkat, hogy menjünk be, biztos belehet menni, tök jó lesz naaa, hogy végül bementünk:) És csodák csodája egy hatalmas és baromi régi könyvtár volt az...meseszép....komolyan, ha milliárdos leszek veszek egy ilyen könyvtárat...:) Bementünk és gyönyörűen fel volt újítva, az egyik fele tök modern, hófehér falak, a másik fele pedig érintetlen korabeli állapotban. Meseszép régi könyvekkel. Korabeli Manchester térképek, és hatalmas és icipici könyvek tömkelege. Imádtam egyszerüen. Az odüsszeia eredeti lyukas lapjait is láttam, már ha azok voltak, na mindegy tök jó volt:)

Ezután elértünk ugy kb 30 perc séta és a pisilés hiánya okozta kinszenvedések közepette az Ipar múzeumba. Nagyon jó volt ez is. Az ilyen kiállítások és múzeumok nagyon igényesek errefele, nem úgy mint otthon. Mindent ki lehetett probálni, megfogdosni, a gépeket működés közben láthattuk, a kicsitől a legnagyobbig. Szövőgépeket, gőzgép, hidrauliks, penumatikus emelő minden amit el tudtok képzelni. Baromi jó volt. Nade majd mutatok képeket és videokat. Ja és mindezt ingyen....nincs belépő, bárki bemehet.

Ezután bementünk az Air és Space múzeumba, ami szintén isteni volt, mert képzeljetek el egy nagy hangárt, ami telis-tele van zsufolásig tömve repülőkkel, kicsiktől a nagyokig, helikopter, motor, autó, bicikli és minden féle gépjármű a nagyon nagyon régiről az újakig...itt voltunk amikor is 5 óra lett és ránk akarták zárni a kiállítást:)

Eután jött amire valószinű minden fiú gondol, ha Manchesterről van szó...igen igen...fogtunk egy taxit és elindiltunk a stadionhoz:) Jó volt, szép volt és nagy volt. Az egyik munkatársam az ajándékboltba befele becsipogott az ajtonál,és  biztonsági örök rávetették maguakat...najó ez már lehet csak a fantáziám szüleménye:) de a csipogás nem. Gondolkodtunk rajta vajon mi lehet, de nem jutottunk semmire. Körbenézelődtünk, majd elindultunk kifele...amikor szintén becsipogott a kijáratnál. Nem volt semmi gond, végülis siman kiengedték, de akkor megint elkezdtünk tanakodni, hogy vajon mi lehet az ami becsipogot...elkezdte kipakolni a táskáját....majd kiderült, hogy az ami becsipogott az, az a tökéletes dolog amit erre találtak ki...egy ruhára erősithető mágneses lopásgátló...amit nem szedtek le az egyik polojárol és meg akarta nekunk mutatni és teljesen elfeledkezett rola...:)

Ezután visszamentünk a parkba, ettünk valamit, vettünk sörikét és kiültünk, mert a vonatindulásig még kb 3 óránk volt. A parkban volt egy szökökút ami egyszintben volt a földdel így a gyerekek rohangálhattak benne:) azaz rajta, és nagyon élvezték. Amint kezdett sötétedni a gyerekek hazamentek és felváltotta őket a tinédzser korosztály:) és ők rohangáltak mindenfele csupa vizesen...:) Mi meg csak ültünk a szobor tövében és iszogattunk. Kicsit becsiccsentettem, de ennek köszönhetően nagyon jól szórakoztam a hazafele úton. A vonaton mind a 4en fuldokoltunk a röhögéstől, de már így nem tudom megmondani mitől...:) de végig nevettünk és nagyon jól éreztem magam. (Azt elfelejtettem mondani, hogy egy Shakespeare nevű kommában is voltunk és csudi szép volt az is.)

A hazafele úton az egyik munkatársam addig játszott a vonatjegyével, amire még szükségünk lett volna, hogy ketté tépte...volt is nagy kacagás, aztán meg szomorkodás, de végülis nem kellett fizetnie, mert a kaller bácsi kedves volt és nem szólt semmit, csak viccelődött egy kicsit és tovább ment.

Minden jól alakult aznap, és úgy feküdtem le aludni, hogy holnap csak elmegyünk sétálgatni Derbyben, de reggel már úgy ébredtem hogz természetet és tájat akarok látni...én úgy nem megyek haza, hogy csak városokban jártam:) Így hát elkezdtem olvasni a hotel újságot és úgy emntem le reggelizni hogy na akkor kitalálom mi legyen....9:30kor mentem le reggelizni, és 12:00kor már indultunk is Matlockba, ahol is egy sílifttel fel lehetett menni baromi magasra, ahonnan eléd tárul az egész táj és még balrnagokat is meg tudsz nézni odafenn, és egy toronyba fel lehet mászni és még csomo dolog...büszke vagyok magamra:)

(Usirten mennyit irtam már...)

Na Vasárnap elindultunk Matlockba ami oylan 40 percre van Derbytől...de természetesen dugóba kerültünk...de legalább a tájat jobban kiélvezhettem az odauton. Leszálltunk a buszról és már alig birtam magammal, annyira akrtam síliftezni, merthogy már nagyon megszerettem és kifejezetten imádom.........legalábbis ezt hittem.......még piszkáltam is a munkatársamat aki parázott kicsit, hogy vajon milyen lesz, mert ő még nem ült ilyenen soha...erre elindult a lift én meg nagy „vagányan” ijesztgettem, hogy dejó lesz majd ha megáll a közepén stb stb...ekkor még képeket is készítettem...aztán mikor kicsit kintebb értünk és éreztem, hogy nincs körülöttem semmi, és alattam autók, folyó és zöld táj és tehenek, birkák és fúj a szél és és a kabin mozog.....rám tört életem egyik legemlékezetesebb pánikrohama...tudom, hogy sokat mondjuk h még soha, meg hogy én még ilyet soha nem éreztem, de az igazság, hogy nem emlékszem sok olyanra amikor annyira féltem volna mint vasárnap...abban a kocsiban...nem birtam felemelni a fejem csak lefele néztem, nem birtam elengedni a kapaszkodot az ülés mellett...leblokkoltam és csak azt birtam mondani, hogy mennyire rosszul vagyok és hogy uristen de rosszul vagyok és elhomályosult a külvilág...komolyan ez angyon durva volt, tuti hogy örökre emlékezni fogok rá...de végül csak felértünk:) és túl is éltem:) és lefele már semmi bajom nem votl pedig előtte ugy rettegtem, mintha a kivégzésemre mennék:) Odafenn  megnéztünk egy tornyot, amibe csigalépcsőn kellett felmenni, ami a másik iszonyom, szal végülis ez egy kiképző tábor volt a félelmeimmel:) de azt is sikerült legyőzni. Majd megnéztünk 2 barlangot, egy bányát,ahol lekapcsolak az egyik részen minden fényt, és csak gyertyák égtek és akkor vettük észre h ott van egy bányász bábu fenn a falon, kezében gyertyával és elkezdte mesélni, egy hangszoron, hogy mit kell ma csinalnunk a bányában, mintha a 17edik században lennénk és munkára jelentkeznénk...barmoi sötét volt és hideg és ilyen kalapács hangok jöttek mindenfelől, majd a történet végén beszakadt a bánya, oriási robaj és füstöt is nyomtak a bánya belseje felől úgyhogy gyorsan kisiettünk. Mint már emlitettem itt minden elég igényesen van megcsinalva, nem csak egy szimpla tárlatvezetés mint otthon. Ez nagyon fog hianyozni.

Matlockról még annyit, hogy minden vasárnap motoros fesztivál van, azaz motoros felvonulás és hát el tudjátok képzelni mennyi és milyen sok fajta motort láttam aznap:) fotóztam is párat az érintetek kedvéért:) Ott beültünk a Fishpond nevű helyre egy sörre míg vártunk a buszra, és a pultos ember, egy idősebb férfi volt, citromsárga hajjal...de úgy citromsárga, amennyire a legcitromsárgábbat el tudjátok képzelni:) És tudott magyarul...azt a bizonyos csunya szót, hogy ba*meg, és azt, hogy gomba ésmég azt hogy...most jön a lényeg...(wait for it)...”én egy sárga oroszlán vagyok” és tényleg ugy nézett ki......idioma volt szegény:D :D Nagyon mokás :)

Ezután hazajöttünk, még ettünk egyet a helyi francia étteremben a Pierre-ben. És utána mentünk haza alcsizni, mert várt ránk a hétfő és a 10 orázás...jah mais 10 orázom és remélem a hét minden napján:) de nem panaszkodni akarok, félre ne értsétek csak mesélek:) mert jelenleg semmi problémám nincs azon kivül, hogy hianyzik mindeki:)

Na annyit irtam, hogy még nekem se lenne kedvem végigolvasni, szóval aki eljut eddig a mondatig az büszke lehet magára...és köszönöm neki:) mert akkor tényleg érdeklődik irántam:) csokolom

UI: zenei ajánlás:

https://www.youtube.com/watch?v=C9r9sQ6PHOM&feature=related
https://www.youtube.com/watch?v=N5yaUzmj_M8&feature=related
https://www.youtube.com/watch?v=LWmDEWfcfdY
https://www.youtube.com/watch?v=kL6DlOQIwaY
https://www.youtube.com/watch?v=Uk_lZ37bUOM